Alakja, Salamon Ferencéhez hasonlóan, a kritikatörténet másodvonalába tartozik, anélkül azonban, hogy kettejük egyénisége és munkássága erősen bővelkednék a rokon vonásokban. Egymástól nemcsak magatartás dolgában, elvek tekintetében is különböznek. Míg Salamon Világos után nyomban "reálpolitikus" lesz, Greguss nem; a róla készített rendőri feljegyzések csak az ötvenes évek derekán állapítják meg: egykori könnyelműségét most már szerény nyíltsággal, töredelmesen beismeri, hibáztató megjegyzésekre nem ád alkalmat. Továbbá, Salamonhoz képest, Greguss nem válogatja meg, hogy kinek dolgozik; midőn például Török János Bécsben, 1855-ben megalapítja a Magyar Sajtót, s elvtelen irodalmi koncepcióját a Pesti Naplóból ide menti át, Salamon többé semmit nem ír Töröknek, Greguss viszont a Sajtónak is munkatársa marad; igaz, kritikusi függetlenségét az új lap szolgálatában is megőrzi.
Irodalomelméleti, esztétikai vonatkozásokban szintén különböznek egymástól: Greguss hegeliánus, Salamon nem. Greguss az irodalmi népiességet s benne Arany János vívmányát történelmi produktumnak fogja fel, Salamon az ellenkezőjét képviseli; Greguss az irodalmat inkább bölcseleti nézőpontból vizsgálja, a "nemzetirodalom"-koncepció nála alárendelt jelentőségű, Salamonra a visszája illik; Greguss eszméinek iránya általában Erdélyiéhez jár közel, Salamoné meg részben Keményéhez és Gyulaiéhoz, részben senkiéhez. 229Végül, munkásságuk színvonalát tekintve, különböznek egymástól abban is, ha ketten egyazon témáról írnak, akár Aranyról s a népiességről, akár a népiesség vadhajtásairól: Greguss megfigyelései rendszerint alaposabbak. Mindebből logikusan következik, hogy az önkényuralomkori "ítészek" sorában a harmadik hely – Erdélyi és Gyulai után, Gregusst illeti meg.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.