Kanyó Lukács, Mátyás és Pál testvérek III. Ferdinand király által nemesittettek meg Pozsonyban 1638-ki mart. 14-én kelt czimeres levélben, mely Nógrád megyének 1641-ki nov. 9-én Losonczon tartott törvényszéken hirdettetett ki .
1656-ban élt Kanyó Demeter.
Kanyó Máté zálogjogon birt nógrádmegyei Bokor helységben, mely részt 1680-ban perlett tőle Darvas János özvegye Ráday Ilona.
1684-ben a nemesi lajstromban találjuk Kanyó Benedeket, Istvánt, Jánost és Mátét.
Az 1705-ki nemesi fölkelésre összeirattak Kanyó Balás fia által, Kanyó ifj. Mihály, és Kanyó Gergely, András, idősb Mihály és Benedek magok személyében a szécsényi járásban.
Az 1709-ki összeirásban emlittetnek Kanyó András, idősb Mihály, és Mátyásnak özvegye.
Az 1711-ki összeirásban mint a forradalom elől honn maradtak, emlitetnek Kanyó Benedek, János, András és Mihály.
Az 1726-ki nemesi vizsgálatkor producalt a család a följebb emlitett 1638-ki czimeres levél alapján.
Hasonlóan 1732-ben is producaltak Jobbágyi helységben lakozó Kanyó Márton és Máté szintén az 1638-ki armalist mutatván fel .
1755-ben igazolák a fentebbiek szerint nemességüket Kanyó Máténak fiai István és Gergely, és másik Kanyó Máté, kinek atyja volt András, nagyatyja pedig Máté.
Az 1755-ki összeirásban Kanyó György Jobbágyiban, János Becskén, Mihály Herencsényben lakozókul iratnak.
Jelenleg a család Heves vármegyében birtokos és ott Kanyó Gábor 1837-ben Heves vármegye fő-adószedője volt.