Dersffy család. (Zerdahelyi †).
Dersffy család. (Zerdahelyi †).
A zerdahelyi Dersffy család a Dunán túl megtelepült Győr nemből (de genere Gewr) veszi eredetét.
Legelső tudható törzse Dersnek fia Saul, ki 1243-ban a tatárjáráskor IV. Béla királyt Dalmátiába kisérte, és annak hű szolgálatai által nyerte meg tetszését.
A XIV. század elején zerdahelyi II. Ders, kinek fiai Miklós és Péter atyjokról Dersről Dersffy-aknak neveztettek, és 1356-ban a silisi sz. Jakabról czimzett apátság véduraságát megnyerték *. Emlitett Miklós 1336-ban a pálosok részére Szerdahely mellett is monostort állitott *. Miklósnak hat fia volt, ezek közül Jánosnak fia lőn Imre, ki a szerdahelyi Imreffi család törzseül tartatik.
Wagner Collect. Geneal. Dec. IV. p. 36–41.
Fragmen Panis Corvi p. 120.
Emlitett II. Derstől néhány nemzedékig – mennyire tudniillik az adatok terjednek – igy áll a nemzékrend:
II. Ders de Zerdahely.; Miklós 1336–1356.; I. Péter 1356.; György 1376.; János 1376.; II. Péter 1376.; Bertalan 1376.; I. Pál. 1376.; III. Ders 1376.; Mihály; Imre az Imreffy család törzse.; Jakab; István; II. János de Chepel; Danch 1422.; II. Pál 1438.; III. János 1438.
Mily foku vérséges kapcsolatban állt ezekkel Szaniszló (szintén a zerdahelyi Dersffy család ivadéka) nem tudhatni *. Nevezett Szaniszló 1421-ben Zsigmond királytól, kinek külföldön jártában egyik kisérője volt, Trencsin vármegyében Sztrechen várát s urodalmát kapta, és érdemet szerzett a cseh és török táborozásokban is. Tőle a család kihalásaig a családfa igy terjed le:
A balhirü Trophaeum Estorasianum Szaniszlónak közli fölfelé a XII. századi nemzékrendet, de ezt – tudjuk – hogy el nem fogadhatni.
Szaniszló 1421. kapja Sztrecsent.; IV. János (Batthyány Perpetua); Anna (nemeskürthi Pogrányi Zsigmond); Erzse (csebi Pogány Péter); Margit (Révay László); III. István kassai főkap. 1556. (1. Kosztka Anna. 2. Erdődy Anna); Orsolya Nogarolla Lénárd); Zsófia (Pálffy Péter); Farkas 1552.; István (anarcsi Thegzes Bora); Bora (osgyáni Bakos János); II. Miklós honti főispán. (Prényi Bora) † 1619.; Ferencz 1594. főpohárn. sárosi főispán. (1. Thurzó Magd. 2. Császár Orsolya); Anna (Dengeleghy Bernát); Kata (Wesselény István); Orsolya (1. Mágocsy Ferencz. 2. Esterházy Miklós)
*) Ennek testvérei: Potentiana és Kata.
Szaniszlónak IV. János fiától kilencz unokája maradt. A családfán állók közül Farkastól 1554-ben foglalták el a törökök Kaposvárat, mit ekkor testvérével Istvánnal birt *.
Istvánffy 1685-ki kiadás 233.
Farkas, unokájában Dersffy Annában Dengeleghy Bernátnéban halt ki.
III. István több várban viselt kapitányság után végre 1556-ban kassai főparancsnok lőn, két év mulva a Dunán túli részek főkapitányságára emeltetett, s ezen hivatalt viselé haláláig. Két neje volt. Első felesége zedleczi Kostka Miklós leánya Anna, kitől a táblázaton látható három gyermeke maradt. Második nejét Erdődy Péter bán leányát Annát 1586-ban vette el, de attól következő évben a halál elválasztá.
II. Miklós Hont vármegye főispánja, 1563-ban nagynénjével Potentianával Eychingernével Dóczy Miklós és Gáborral pörlekedett Lipcse vára stb. miatt *. 1601-ben Miklósnak kötelezi 3000 frtban Dóczy András Prónán, Rudnán, Jeszenován, Brestyén és Lesnan birt részét *. Röviddel utóbb az élők sorából elköltözött. Neje Perényi Bora volt, előbb Czobor Imrené, ettől leánya Katalin hadadi Wesselényi Istvánné, Wesselényi Ferencznek a nádornak anyja.
Sz. Benedeki Conv. Prot. D. pag. 235.
Sz. Benedeki Conv. Prot. J. pag. 154.
Ferencz 1594-ben főpohárnok-mester és Sáros vármegye alispánja, a törökkel több harczban és a pápai ostromban részt vett 1597-ben. Járt követségben, és ő vezeté Mária Christiernát Báthory Zsigmondnét vissza anyjához. 1606-ban Zólyom és Dobronyiva vára visszaadására köteleztetett *. Röviddel utóbb meghalt *. Első neje bethlenfalvi Thurzó Magdolna, a másik lanzéri Császár Orsolya volt, kitől egyetlen leánya Orsolya előbb Mágocsy Ferenczné, ennek halálával galanthai Esterházy Miklósné volt, ki ezután az összes Dersffy és Magócsy javakat öröklé. Meghalt 1619-ben.
1606-ki XII. törv. cz.
Kemény Cap. Albens. II. 116. dicsértetik Ferencz egy 1603-ki aug. 29-én kelt levélben, hogy a szegény Dersffy István lakodalmán jelen volt.
Szaniszlótól kezdve II. Miklósig a Dersffyak genealogiája Istvánffy Miklós alnádornak egyik jegyzékéből is kitünik, mely 1601-ben Sztrechen vára osztálya iránt készült *.
Wagner Collect. Genealogico Hist. Dec. IV. 41.
A Dersffy családból eddig a táblázaton láthatókon kivül éltek még Dersffy Márton 1401-ben alnádor *, később bán, és 1405-ben midőn meghalt, királyi fő-asztalnok volt. Neje Anna Zerdahelyen a pálos szerzetnek a kispalóczi pusztát adá. Fiai voltak György, Ders és Péter.
Cathalogus Manuscriptorum Bibliothecae Széchenyiano Reg. I. 425.
A család czimere – mint fölebb a metszvényen látható – Ferencznek a főpohárnoknak pecséte szerint * koronán hátulsó két lábán álló kettős farkú koronás oroszlán balfelé fordulva, és első lábait ragadozásra készen tartva.
Wagner Collect. Genealogico Hist. Dec. IV. 41.
A család előnevét Nógrád megye Szerdahely pusztáról vette egy irónk szerint *.
Lehoczky Stemm. II. 98. – ki a család nemzékrendét egyébiránt a koholt Trophaeum-ból merité.
