175. sz. augusztus 6. SZEGED, AUGUSZTUS 5
175. sz. augusztus 6.
SZEGED, AUGUSZTUS 5
SZEGED, AUGUSZTUS 5
A Tisza kormány lejtőn áll, melyen egy láthatatlan kéz taszítja lefelé. A Várady botrány megingatta tekintélyét minden irányban. Még sikerült neki leküzdeni a téli hónapokban az ellenzék egyesült támadásait, mely, a többség már egy ízben nyolc szavazatra leolvadván, győzedelemmel kecsegtetett, midőn megingatott állásának megerősítésére jött szerencséjére a mi szerencsétlenségünk.
A szegedi katasztrófa egyelőre háttérbe szorított minden politikai diszharmóniát, s a nemzet előbb Szeged nyomorának enyhítésére, később a város rekonstrukciója nagy eszméje körül csoportosult. A parlament bizalmának gazdag tölcséréből folytak a kincsek Tisza ölébe. S ő azokat jól föl tudta használni. Erélyes intézkedései Szeged érdekében meghódítottak számára nem egy szívet, mely azelőtt nevét kárhoztatta. S ha sikerül Szeged újjáteremtése, nemcsak Tisza Lajos, de Tisza Kálmán neve is a nemzeti kegyelet fényében ragyog.
Azonban közbe jött a Várady botrány. Várady ügyében nem közvetlenül a Tisza kormány volt kompromittálva. Mert bár nem lehetett tagadni azt, még a kormánypárti sajtónak sem, hogy Várady rendjel-ügyébe Tisza is be volt avatva, hogy ő pártfogása alá vette Várady dolgait, azért, hogy zilált anyagi viszonyokban lévő barátjának alkalom nyíljon rangirozásra, de legalább el tudta saját érdekeit kellő időben választani Várady ügyétől, föladta őt, s megmentett, amit menthetett.
Nem úgy járt el Tisza a Zichy ügyben. Nemhogy Zichyt, ki annyira volt kompromittálva, miként fehérre mosása teljes lehetetlenség volt, kit még a Kaszinó is görbe szemmel nézett, kit egy miniszter maga szolgáltatott ki a közvéleménynek, nemhogy Zichyt föladta volna, hanem a személyes kérdést fölfútta kormánybizalmi-, meg pártkérdéssé, s így Zichynek mégis elkerülhetetlenné vált bukásába belegomolyodott maga is.
Merthogy belegomolyodott, azt belátja maga is. De milyen utat választ ő arra, hogy a hinárból meneküljön?
Mint midőn a Verhovay által haranguírozott nép demonstrált ablakai előtt, és azokat kövekkel dobálta, merényletet intézett az egyesületi szabadság ellen, úgy most a Zichy-ügyben saját ügyetlensége s tapintatlansága miatt szenvedett vereségéért bosszút forral a sajtó ellen.
De eltekintve minden elméleti okoktól, melyek a sajtó szabadságának megszorítása ellen szólnak, jogosult volt-e Tisza vad dühe a sajtó ellen?
Mit eredményeztek Asbóth leleplezései? Azt, hogy Zichynek vissza kellett lépnie magas állásától. De azért kellett-e Zichynek visszalépnie, mert Asbóth megtámadta? Ki merné azt állítani! Zichy megbukott, mert Asbóth állításai lényegükben valók voltak, tehát azért, mert Zichy múltjában oly szennyfoltok, oly üzelmek konstatáltattak, amelyek őtet a nemzet s a király bizalmára méltatlannak tüntették föl.
A sajtószabadság tehát megszabadította az országot egy veszedelmes államtitkártól. És ezért a sajtót kell rendszabályozni? Ilyen érdemért büntetés illeti? Hisz akkor nem a tolvajt, hanem a közvádlót kellene becsukni, mert a közvádló, illetőleg a vizsgálóbíró deríti ki az elkövetett vétség szálait, s állapítja meg a tényálladékot.
A Zichy-ügy a sajtó történelmében egész más szempontból lesz fölemlítve. Ha valamely országban az elnyomott sajtó fölszabadításáról lesz szó, rá fognak mutatni a Zichy – Asbóth ügyre, mint példára, mekkora jótétemény egy országra a szabad sajtó, s milyen visszaéléseket derít föl, ha ellenőrző jogát meg nem nyirbálják.
Tehát arról van szó, hogy a sajtó bűnhődjék erényeiért, vértanúságra emeltessék, amint azt szenvedett már századokon keresztül olyan sokszor a szabadságért.
Tisza Kálmán, ha merni fogja a sajtó rendszabályozását, úgy ott nem állhat meg lejtőjén.
A sajtó elnémítása csak eszköz, az cél nem lehet. Ha Tisza beköti a sajtó száját, úgy azért történik az, mert készülnek oly dolgok, melyek a szabad szót meg nem állják. A Zichy botrány tehát csak ürügy lehet.
S szem előtt tartva az események fejlődését a Lajtán túl, nem lehet az titok, hol van Tisza lejtőjének végpontja.
Az abszolutizmusban és államcsínyben.
De tervei végrehajtásának útját fogja állni a nemzet.
