Vendégünk, Lovászy Dezső, a debreceni városi színház tagja »Lear király«-t választotta első fölléptéül. Lovászy, mint szegedi fiú, már egyéniségénél fogva érdekeltséget költött, és dacára a szakadó esőnek és üvöltő szélnek, szép számú közönséget vonzott a színházba. A külső sikernél fényesebb volt a művészi. Lovászy szép tehetségű és komoly, nagy szorgalmú színész, tudja, mivel tartozik a lángeszű brit költőnek és tartozását le is rója. Szépen, átgondolva szaval, gesztusai még a legnagyobb szenvedélyek kitörésében sem mennek túl a szép határain, és az őrült Leart egész méltóságában mutatja még akkor is, mikor már az elméje gyermek, és csak képzelete nagy. Az előadásról különben kevés jót mondhatnánk. Nem volt méltó a nagy költő idegrázó művéhez. Az ily nagy klasszikus darab előadásának vidéken egy művészi ünnepet kellene képeznie, melyre készülnek. Shakespeare súgóval játszva paródiává süllyed. Ha a színész memóriájával küzd, nem alakíthat. Lovászy még többször lép föl. Legközelebb a Fösvényben.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.