15. sz., április 9.
15. sz., április 9.
A király velencei látogatásának a »N. Fr. Presse« nagy politikai horderőt tulajdonit. Szerinte:
»A három császár, 1872-i találkozása alkalmával megegyezett abban, hogy az egyház csalhatatlanságát vallási kérdésekben ugyan elismerik, ellenben a pápa személyes csalhatatlanságát, mint azt IX Pius proklamálta, inkompatibilisnek tekintik az állam és törvényeinek tekintélyével. Állítólag megegyeztek abban is, hogy döntő lépéseket IX. Pius haláláig nem tesznek, ezután azonban együtt és határozottan oda fognak hatni, hogy oly ember választassék utódává, ki kész a csalhatatlansági dogmát visszavonni. Ha ez nem sikerülne, kijelentenék az új pápának, hogy Rómában nincs többé mit keresnie.«
E megállapodás számára a »N. Fr. Pr.« szerint Olaszországot is meg kellett volna nyerni. Vilmos császárnak kellett volna evégből az első lépést Viktor Emánuelnél megtenni, miután azonban tartós betegeskedése ebben meggátolja, Ferenc József vállalkozott az olasz király megnyerésére.
A »Neues Fremdenblatt« mai száma e felfogást teljesen tévesnek nyilvánítja, s miután az külügyi dolgokba nem rosszul szokott informálva lenni, magunk is azt hisszük, hogy a »N. F. Pressé«-t kombinációiban vágyai ezúttal elragadták. Ez azonban mit sem von le a király velencei látogatásának fontosságából.
