MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
MEGJEGYZÉSEK A KÉPEKRŐL.
Sáros-Pataknak olyan látképe, mely azt a XVII-ik század derekán tüntetné fel, előttem ismeretlen. De még is elég építészeti emlék van ott, mely ennek az időnek bélyegét viseli magán s az itt bemutatott képek legalább adhatnak a szemlélőnek fogalmat. Az első fejezet élén látható látkép a várost a várral és kastélylyal együtt, míg az önálló színnyomat e két utóbbit a parkból tekintve, mutatják be. A kastélyt Rákóczy fejedelem és neje nagyobbították, szépítették s kivált a negyvenes években sokat építettek rajta. A 46-ik lapon látható kerek erkély a Lorántfy czímerrel s építési évszámával van ellátva. A 9-ik lapon az udvar s az úgy nevezett «Sub rosa» szoba látható. Az Urasztal-terítőt – melynek a bevezetés élén egy részletét s végén egyik sarkát adjuk – Lorántfy Zsuzsánna ajándékozta a sárospataki egyháznak. Felügyelete alatt udvari asszonyai készítették, s ezen kor himzésmintáinak egyik legszebb példánya.
A czímlap Rákóczy Zsigmond fejedelem, herczeg Rákóczy Zsigmond nagyatyja sarkophágjának felső lapját mutatja. A szerencsi templom belsejének 66. l. látható rajza e sarkophagot is bemutatja, ugyan ott látható maga a templom is. Szerencset 1644-ben feldulták a császári hadak s a fejedelem sírját feltörték s kirabolták.
Fogaras önálló színnyomatu képe a vár egész látképét tünteti elő. E vár a fejedelemasszonyoké volt, – még Mihály vajda is inscribálta nejének. Sokat épített rajta, még többet Rákóczy s Apafy Mihály, A 81-ik l. bemutatott folyosó ajtó a kápolnába vezet s azt 1640-ben építették.
Gyula-Fejérvár székesegyházának színnyomatú képe azt az oldalt mutatja be, melyben áll a renaissance kápolnaajtó, s mely előtt voltak a hadak felállítva, midőn Rákóczy György és Zsigmond az 1644-ben folytatott támadásra kimentek innen. A 16-ik l. levő részlete a püspöki udvarnak azt a részét tünteti fel, mely a fejedelmi palotából ma is fennáll. Alatta a bejárat a püspöki palotába. Ma az udvar és templom s ennek környéke elhanyagolt állapotban vannak. A 24-ik l. látható épület, ma kaszárnya, volt a Bethlen tanoda s e mellett volt a schola aulica. A 15-ik l. levő épület Bethlen István fejérvári palotájának belső részét s szép folyosóját ábrázolja.
Duglas és Torstenson arczképei a Theatrum Europaeum V-ik kötetéből vannak véve. A Duglasén monogramm is van – de hogy kié? nem sikerült kitudni. Brünn 1645-iki ostromának látképe hasonlag a Theatrum Europaeum ugyanazon kötetéből van véve.
Görgény mellett a Rákóczy hegyen állott a híres régi vár, melynek egyes megmaradott töredékei a fák és bokrok közül ki sem látszanak. Ez a kurucz világ idejében romboltatott el. Képét a 93-ik l. láthatni. A kastélyt, melyből a várhegyre szép kilátás van, Rákóczy építtette, de ez ma egészen át van alakítva.
Chmelnicki Bogdán arczképét Hondius Vilmos rajzolta Danczigban s ugyan ott adta ki 1651-ben. A Theatrum Europaeum (VII-ik k.) ezen arczképről másolta le s adta ki, de némi módosításokkal a ruházaton. Mi ez utóbbit adjuk.
Comen összes paedagogiai művei köv. czím alatt jelentek meg: I. A. Comenii Opera didactica omnia. Amstelodami impensis D. Laurentii de Geer. Excuderunt Christophorus Cunradus et Gabriel a Roy Anno MDCLVII. fol. 3 részben. E munka ma a könyvészeti ritkaságok közé tartozik, s Geer Lőrincz költségén látott világot, ki Comennak barátja, pártfogója volt. A rajta látható alak Coment ábrázolja. A kép közepén egy XVII-ik századi egyetem látképe van s két oldalt és felül a tanítás körébe tartozó tárgyak jelképei. A képet ifjabb Crispin de Paes hollandi festő rajzolta, ki 1585 Utrechtben született s többnyire Hollandiában dolgozott. Metszette Loggan Dávid, ki 1630 körül született s Hondiusnak tanítványa volt Hollandiában.
Krisztina svéd királyné arczképét Bourdon Sebestyén, korának egyik legkitünőbb művésze, festette stockholmi tartózkodása alatt. Erről készítette Nanteuil azt a metszetet, melyet itt bemutatunk, s melynek egy példánya a Louvre cartonjai közt őriztetik. Maga az olajfestmény nem tudatik hol van, de kétségtelen, hogy Nanteuil azt híven adta vissza. A királyné szenvedő arczába ritka művészettel van élet öntve.
Erzsébet az egykori cseh királyné, angol herczegasszony, Rákóczy Zsigmondné anyjának arczképét Mierereldt Mihály Janson hírneves németalföldi arczképfestő metszette s Németalföldön adta ki.
Lorántfy Zsuzsánna arczképét azon példányról készítette Dörre Tivadar, mely 1860-ban a sárospataki ref. iskola 300-ados ünnepélye alkalmával adatott ki, s melynek eredetije az orsz. arczképcsarnokban őriztetik.
A czímlapokat részint a Nemz. Muzeum részint az egyetemi könyvtár eredeti példányairól vettük. Az aláirások eredeti példányait az orsz. levéltár őrzi. Ugyan ott van Klobusiczky 117. l. látható levéltöredéke s a 155. l. levő házassági szerződés eredetije, valamint a facsimilében közlött két levél is.
