Epigrammák
Epigrammák
Vörösmarty epgirammáiról már fentebb szólottunk. Egész serege a töviseknek és virágoknak; ez utóbbiakban még Kazinczyt is s minden magyar írót felülmúl bájban, gyöngéd s mégis erős színezésben, a gondolatok szépségében, a forma tökélyében, a nyelvben. Közülök csak néhányat említünk. Már fiatalkori Verskoszorúja (1828.) jeligéül a Koszorú »szépliteraturai ajándék«-hoz, a Tudományos Gyűjtemény mellékletéhez, melynek szerkesztője is volt, – valódi görög minta: Méh, Szív, A patakhoz, a látogatók, A haldokló, A rózsa, Virág és szerelem, az első (1828–32), Egy szép szoborra, Sas, Csalogány, L.-né (Lendvayné) emlékkönyvébe, Emlékezet, W. G. emlékkönyvébe, megannyi válogatott virág, a görög anthologiára emlékeztető, szépségekben annak legszebb darabjaival versenyző. A hazafias tartalmúak közül elég lesz Magyarország címere, Az átok, Egy kibujdosott végóhajtása, A hazafiak, Pázmán, Zrinyi a költő, Sziget s a Puszta sír (Árpád sírja) címűeket említeni. Kisfaludy Károly sírjára mellett, ugyanarra még kettő van, szebbnél szebbek, Gyászkiséret s Csák, Titel (a csillagász) halálakor, kezdő sorai »Téged, egek s csillag-koronák éjféli barátját« stb. – Horác egyik szép ódájának kezdő soraira emlékeztetnek:
Te, maris et terrae, numeroque carentis arenae
Mensorem stb.
Mensorem stb.
Fordulataival oly elmés, mint bájos Egy jámbor szerzetes sírverse, két kétsorú, s a hasonló szépségű Remete sírja. Apró virágok a gazdag koszorú büszke rózsái s pálma-levelei között fel se tűnnek; Vörösmarty epigrammáit is alig emlegetik, mintha elvesznének ódái s más nagyobb alkotásai mellett.
VÖRÖSMARTY KÉZIRATA.
(A költemény első fogalmazása.)
A hazafiak című költeményének kézirati hasonmása.
Vörösmarty műveinek egykorú illusztrációi:
1. Szilágyi és Hajmásy. (Aurora, 1829.) 2. A két szomszédvár. (Aurora, 1832) 3. Toldi Miklós. (Aurora, 1830.) 4. Zrinyi, a költő. (Aurora, 1829.)
