SS
SS <Schutzstaffel, Védosztag>: a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) különleges feladatokra szánt elit pártkülönítménye. Tagjai a rasszista világnézet megtestesítőjének, pol. katonaságnak tekintették magukat. Megalakulását 1925-re tehetjük, feladata →Hitler személyes védelme volt. Bár 1926-tól az →SA-nak volt alárendelve, Heinrich →Himmler kinevezésével az ~ pk-ává, kivételes intézménnyé vált. 1929.jan.6-tól Himmler az ~ bir. vezetője <Reichsführer-SS>. 1930-ig sikerült neki az ~-t pártrendőrséggé tennie. 1933-tól az ~ filiáléiként, már nemcsak rendőri értelemben, fe. SS-alakulatokat is létrehoztak. – 1934.jún.30-án az ~ fő részese volt az SA lefejezésének. 1934.júl. 20-tól az ~ a párton belül közvetlenül Hitlernek volt alárendelve, 1936-tól az ~-ben párt- és állami intézmények integrálódtak, s befolyást keresett a tudomány területén is. A fe. ~ (→Waffen-SS) megteremtése az SS karhatalmi csoport bázisán igény volt a Bir. biztonsági igényeinek kielégítésére, de megmaradt ált. alakulata, az Allgemeine ~ is. – A háború idején az ~ a náci megsemmisítő pol., ill. -ipar eszköze lett, a →koncentrációs táborok személyzetét az 1934-ben szervezett halálfejes <Totenkopf> ~ adta. 1944.okt.1-től az ~ átvette a →hadifogolyügyek felügyeletét is. Az ~ kulminációját Himmler bm-i kinevezése jelentette 1943.aug.25-én. Az ~ bir. vezetőségét 12 főnökség alkotta, közülük az →RSHA <Reichssicherheitshauptamt, Birodalmi Biztonsági Főhivatal> és a koncentrációs táborok felügyeletét is ellátó Gazdasági Igazgatási Főnökség <Wirtschaft-Verwaltungs Hauptamt (WVHA)> volt a legfontosabb. A →nürnbergi perek során az ~ kollektív bűnösségét állapították meg, kivéve a Waffen-SS-be betagolt SS-lov.klubok tagjait. ⬩ VGy, 1053.
