Páncélgépkocsi
Páncélgépkocsi: robbanómotorral hajtott kerekes →páncélozott harcjármű. Már az I.vh. előtt megjelent. A II.vh. idején csaknem vmennyi hds. állományában szerepeltek ezek a 4, 6, 8 kerekű harcjárművek. Jellemzőik: az úton elérhető nagy sebesség és hatótávolság, az előre-hátrakormányzás lehetősége, korlátozott tj. képesség. Rendeltetésük: utakon nagyobb távolságra előretörve feld., a menekülő elg. üldözése, ill. menetbiztosítás. Feladatuk elsősorban nem a harc megvívása, hanem a vezetés tájékoztatása volt, ezért beépített nagy teljesítményű rádió adó-vevő készülék, ált. vékony pc. (10-20 mm) és önvédelemre szolgáló könnyűlg-ből vagy gpu-kból álló fe.zet jellemezte. A neh.fe.zetű, vastag pc.zatú ~-kal való kísérletezés tévútnak bizonyult. A →Honvédség rendszeresített feld. ~-ja a →Csaba volt. ⬩ BA, 915.
