történetiség: a megismerés alapelve, amely szerint a tárgyakat és jelenségeket fejlődésükben, keletkezésükben és az őket meghatározó konkrét történeti feltételekkel való összefüggésükben kell megérteni. Mielőtt a tudományos gondolkodás alapelvévé válhatott a történetiség, különféle megjelenésformái már igen nagy fejlődésutat jártak be. Primér tárgyiasulásait vizsgálhatjuk a nyelvekben és a (legszélesebb értelemben vett) folklórban. Egy-egy emberi közösség „történeti tudata” a tudatformák rendjében éppolyan meghatározott helyet foglal el, mint pl. a jogi, esztétikai stb. formák, másfelől e rendszert éppúgy áthatja, mint amazok: a valóság egészét az idődimenzió felvételével rendezi. Meg kell tehát különböztetnünk egyfelől a történetiséget mint tudományelméleti és módszertani kategóriát a történeti tudattól, másfelől az esztétikai szféra tárgyiasulásainak történetiségétől, tehát a folklór-alkotások időábrázolás módjaitól. – Irod.Vargyas Lajos: Miért és hogyan történeti tudomány a néprajz? (Néprajzi Ért., 1961); Filoszofszkije problemi isztoricseszkoj nauki (Moszkva, 1969).
Istvánovits Márton
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.