szokásjog: íratlan jogforrás, mely a →jogot alkalmazók és követők meggyőződését fejezi ki, és magatartásukban nyilvánul meg. A középkorban a szórványos törvényhozással szemben a legfontosabb jogforrás, a késői feudalizmusban már csak a törvénnyel egyenrangú. A Hármaskönyv szerint törvénymagyarázó, törvénypótló és törvényrontó hatása van. A jobbágyság életében a szokásjog mind az uradalmi, mind a helyi szokásjog alakjában döntő módon formálta a paraszti életviszonyokat; sokszor írásba is foglalták fontosabb szabályait (→falutörvény). A kapitalizmus törvényozása szűkebb körre szorította a szokásjogot, amely a felsőbíróságok gyakorlatában jutott kifejezésre. A szocialista jogalkotás – a törvényesség elvére hivatkozva – a szokásjog jogforrási jellegét már nem ismeri el. (→ még: jogszokás) – Irod.Tagányi Károly: A hazai élő jogszokások gyűjtéséről (Bp., 1919); Bónis György: Középkori jogunk elemei (Bp., 1972).
Bónis György
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.