szociálantropológia
szociálantropológia: a néprajztudománynak a 20. sz. elején Nagy-Britanniában kialakult válfaja. Tárgyát az írással nem rendelkező, törzsi társadalmak jelentették, művelői ezek körében folytattak kutatásokat a társadalmi kapcsolatok, viszonyok megismerésére, összehasonlító vizsgálatára, a társadalmat, a kultúrát is felölelő fogalomként felfogva (→ társadalmi néprajz). Első kiemelkedő képviselői, B. Malinowski és A. R. Radcliffe-Brown, kis közösségekben végzett kutatásaik során kialakították egyetlen közösség több évig tartó, ismételt megfigyelésének technikáját, az intenzív terepmunkát, amely a szociálantropológiai kutatások egyik jellemzője. A gyűjtött adatokat a funkcionalista, ill. strukturális-funkcionalista elmélet segítségével értelmezték (→ funkcionalizmus). A szociálantropológia az 1930-as évektől az Egyesült Államokban is megjelent, ahol a terminust a → kulturális antropológiával többé-kevésbé azonos értelemben használják. Az 1930-as évek végétől európai kutatásokban is hasznosították a szociálantropológiában kialakított elméletet és módszereket, de többnyire az etnográfia keretén belül. A szociálantropológia elterjedése a kutatás tárgyának kiterjesztésére vezetett, bevonták a vizsgálatokba az osztálytársadalmak (komplex társadalmak) közösségként felfogható egységeit. Az 1950-es évektől kezdve a kutatókat egyre kevésbé elégítette ki a strukturális-funkcionalista elmélet szinkronizmusa, és a kutatások történeti elmélyítésére, a társadalom szerkezetében a meghatározó tényezők megállapítására törekedtek. A törekvések következtében a szociálantropológián belül ma több irányzat található, amelyek egymástól a társadalomban ható törvényszerűségek megismerhetősége és/vagy a társadalom szerkezetében egyenértékű vagy meghatározó és meghatározott tényezők összefüggésében való gondolkodásban térnek el. A szociálantropológia különálló ágát jelenti Cl. Lévi-Strauss és tanítványainak strukturalista szociálantropológiája, amelyben jelentős szerepet játszik a durkheim-i szociológia, főként L. Lévy-Brühl és M. M. Mauss gondolati öröksége. – Irod. Ecsedy Csaba: A társadalmi struktúra kutatása a mai angol szociálantropológiában (Nép Kultúra – Népi Társadalom, 1970); Sárkány Mihály: Megjegyzések komplex társadalmak szociálantropológiai vizsgálatához (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970); Petrova-Averkijeva, Ju. F.: A „kulturális” és „szociális” antropológia egymáshoz való viszonyáról a nyugati tudományokban (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1971); Malinowski, B.: Baloma (Bp., 1974).
Sárkány Mihály
