sárgaság: az icterus elnevezése a →népi gyógyászatban. Okának a vérszegénységet tartják, vagy még gyakoribb az a hiedelem, hogy az kap sárgaságot, aki nemrég elhunyt helyére ül le vagy benéz a halottas ház ablakán. (A halottmosó vizet azért nem szabad olyan helyre kiönteni, ahol bele tudnak lépni, mert attól szintén sárgaságot lehet kapni.) – Orvoslására legáltalánosabban a szín-analógiát alkalmazták (→színek), vagyis sárga tárgyakat, anyagokat használtak fel. Pl. sárga méhviaszból készítettek egy kis poharat, abba beledobtak egy aranygyűrűt, vizet öntöttek rá, állni hagyták egy darabig, majd ezt a vizet kellett a betegnek meginnia; vagy sárgarépából vájt pohárból itattak vizet. Kivájt sárgarépa pohárba felfogták a beteg vizeletét és feltették a szabadkéménybe vagy a boglya tetejére, hogy mire onnan elszárad, a betegség is múljék el. Sárga selyemszálra méhviaszt kötöttek és azt a nyakában hordta a beteg, amíg el nem múlt róla a baj. Szintén ezen az analógiás elven alapul (de némi racionális színezettel) az a gyógymód, hogy három frissen pirosra sült kenyeret raktak végig az ágyon és a beteget ezeknek a meleg helyére fektették. Hasonló gyógymódot jegyeztek fel 1676-ból: a beteg embert frissen sült kenyerekkel kell körülrakni és letakarni egészen addig, amíg a kenyerek melege tart. Igen elterjedt orvosság volt, hogy kilenc tetűt etettek meg tudtán kívül a beteggel (süteménybe, rántottába sütve).
Hoppál Mihály
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.