népzenei dialektusok: az egyes vidékek eltérő vonásokat mutató népzenei anyaga, ill. gyakorlata. Bartók a magyarlakta területet négy zenedialektus-vidékre osztotta fel: 1. a dunántúli, 2. a felső-mo.-i, a Dunától és a Tiszától É-ra, 3. a Tisza-vidéki vagy nagyalföldi és 4. az erdélyi (ideszámítva Bukovinát). Megjegyezte, hogy a dialektusbeli eltérések csak az ún. régi stílus dallamanyagában észlelhetők. A fontosabbak: bizonyos záróritmusokon kívül főként a pentatónia elszíneződése az 1. területen, cifrázatgazdagság a 4-en, főzárlatlecsúszás az 1–3-on, ill. felcsúszás a 3-on. Domokos Pál Péter és Jagamas János a moldvai csángó vidéket az 5. dialektusterületnek számítja, igen gazdag cifrázatrendszere, kis ambitusú pentaton dallamai és az új stílus úgyszólván teljes hiánya alapján (ez utóbbi a 30-as évekre érvényes). Jagamas önálló körzetnek tekinti a 4. dialektusterületen belül a Mezőséget és Enyed-Marosludas vidékét is (16 szótagos dallamok, cifrázat, román hatások alapján). – Irod. Bartók Béla: A magyar népdal (Bp., 1924); Domokos Pál Péter: Moldvai magyarság (Csíkszereda, 1931); Jagamas János: Beiträge zur Dialektfrage der ungarischen Volksmusik in Rumänien (Studia Memoriae Belae Bartok Sacra. Bp., 1956).
Rajeczky Benjamin
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.