kalapdísz: 1. toll: Európa-szerte dísze a férfifejfedőknek. A magyar nemesség forgókkal, tolltokokkal felszerelt →süvegét, kalpagját legszívesebben kócsag- vagy darutollal ékesítette. A parasztság a süveg szalagjába kakas-, gácsér- vagy pödrött lúdtollat, a 19. sz.-tól a →kalapok mellé már daru-, gém-, túzoktollat, sőt páva- vagy strucctollat is tűzhetett. A századfordulón a festett tollak lettek divatosak. A toll csak legényt és fiatal házast illetett meg. Legdíszesebb a vőlegény kalapja volt, az idősebb házasember viszont kalapdíszt már nem viselhetett. A toll kalapdísz tulajdonosának módjára, elhelyezésével pedig társadalmi hovatartozására is következtetni engedett. Pl. a rangos mezőkövesdi legény darutollat, a szegényebb gémtollat viselt kalapja jobb oldalán, míg a szomszédos községbeli tardiak azt a bal oldalra tűzték. A tollat bokrétával együtt is viselték. Divatja a századforduló óta szűnőben van. – 2. bokréta: korábban élő virágból, leggyakrabban rozmaringból készült, de árvalányhaj, a somogyi pásztoroknál pl. tölgyfalevél is lehetett. A leányhoz járó legény pár szálból álló bokrétát, a jegyesség idején nagybokrétát, pl. szentkúti bokrétát kapott választottjától. Előfordult az is, hogy a vőlegény rozmaringkoszorút viselt kalapján (Galgamácsa). A tollhoz hasonlóan a bokréta elhelyezése is utalhat hordozója társadalmi hovatartozására, Erdélyben pl. nemzetiséget is jelöl. Kb. a századforduló óta a művirág bokréta jött divatba. – 3. pántlika: a kalap megnyúlását akadályozó zsinórból alakulhatott ki s lett kalapdísz. Korábban ebbe tűzték, később pántlikával kötötték körbe a bokrétát. Szalagoskalapot a regruták kaptak és a vőlegények, akiknek kalapját utoljára a menyasszonytól kapott széles szalagokkal díszítették fel. A házasembert ez már nem illette meg. A kalap szalagozását fémcsat, színes üvegfejű gombostű, sőt gyöngy is díszíthette (moldvai magyarság). (→ még: fejviselet) – Irod.Pap Gyula: Palóc népköltemények (Sárospatak, 1865); Fél Edit: A Néprajzi Múzeum (Országos Magyar Történeti Múz. Néprajzi Tára) új szerzeményei. 1. Az őrhalmi, sárpilisi és szakmári gyűjtőút (Népr. Ért., 1938); Györffy István: Matyó népviselet (Bp., 1956); K. Kovács Péter: „Balos toll” (Népr. Közl., 1957).
Flórián Mária
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.