étrend: egy-egy étkezés ételsora. A napi étkezési alkalmak elrendezését tekintve célszerűbb az →étkezések napi rendjéről beszélni. A napi étkezések hierarchiája az étrendben jut kifejezésre. Ha a főétkezésen kívül a továbbiak is főtt ételekből állnak, a korszerűnek számító alapanyagból, korszerű formában készült ételek elsősorban a főétkezésen szerepelnek, míg az értékrendben mögöttük állók, elavulók vagy még tekintélyt nem szerzettek a továbbiakban. Az étrendek alakulása az egyház böjti előírásaihoz igazodott, és ez a befolyás a parasztságnál többnyire lényegesen tovább maradt hatóerő, mint a szabályozás fennállása. Katolikusoknál nemcsak a pénteki, hanem igen gyakran az egész évi szerdai, szombati böjt is a legutóbbi évtizedekig előfordult. Ahol a parasztkonyha mindennapi főtt ételei közt formájukban, jellegükben egymástól jól elkülönülő csoportok adódtak, gyakori volt a főétkezés étrendjének a hét minden egyes napjára kiterjedő szabályos elrendezése. A magyar parasztkonyhán ilyen jól elkülönülő ételcsoportok a kifőtt tészták és velük szemben az →egytálételek, húsételek. Erdély azon részén, ahol kifőtt tésztát alig ettek, nem is alakult ki heti étrend, legfeljebb pénteki, vasárnapi visszatérő ételsor. Egyébként a böjt és az eltérő jellegű ételcsoportok kombinálásából általában gazdagabb volt a vasárnapi. Kedden, csütörtökön „húsevő nap”, szerdán, pénteken, „tésztaevő nap” alakult ki, míg hétfő és szombat váltakozik, gyakran az elmúlt ünnep maradékából, ill. már az ünnepi készülődés jegyében formálódik. A heti étrend sokszor szervezett összhangban állt a nők napi feladataival. Ahol hétfő volt a mosás napja, már ezért is célszerű lett a vasárnapi maradékból kerekített ebéd vagy az egyszerű gyors ételek. A három „húsevő nap” egyben legényjáró nap volt, így az udvarlóknak az esti maradék is a család előnyösebb oldalát mutatta. A heti étrend olyan elv, amit a lehetőségeknek és a változatosság igényének megfelelően valósítottak meg. Valójában húsevő napok sokasága múlhatott el →húsételek nélkül, s a tésztaevő napok tésztaétele különféle lehetett. A mindennapok főétkezésén a parasztoknál leggyakoribb volt a két fogásból álló ételsor, amelyből az egyik leves. Az →ünnepi étkezés étrendje gazdagabb, ill. részleteiben kötöttebb voltában tért el következetesen a hétköznapitól. A különféle étkezések étrendjének pontos megismerése kiválóan alkalmas a táplálkozás egészének formai, tartalmi és szerkezeti áttekintésére, mert nemcsak az ételválasztékot, de helyértéküket is tükrözi. (→ még: táplálkozás)
Kisbán Eszter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.