bujtás, bojtás, bújtatás: a 16. sz. elejétől adatolható, de már valószínű a 14. sz.-ban is gyakorolt szőlőtőkepótló és -szaporító eljárás. Az idősebb, erős tőkétől kétéves cservesszőt a föld alá mélyítve vezetnek el új, állandó helyére. Ez a bujtás már az első évben termést hoz, s a második évben vágják le az anyatőkéről. Attól függően, hogy hány tőkekezdeményt alakítanak ki, lehet: egyes, ill. körbebujtás. A kosaras bujtás Tokaj-Hegyalján volt ismert: átlyukasztott, tőke mellé rakott fűzfakosárban húzták a bujtást, s tetszés szerinti helyre ültették a következő évben. A bujtás munkájához néhány szőlővidéken bujtókapát használtak, amely az irtókapák egy kisebb nyelű változata (Balaton-mellék, Erdély). A múlt század végéig az évi rendszeres szőlőmunkák közé tartozott a bujtásolás, a filoxéravész óta csak immunis homoki szőlőkben alkalmazható. (→ még: homlítás, →szőlőszaporítás) – Irod. Kecskés Péter: A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátraalján (Egri Múz. Évkve, 1968).
Bujtás: 1. Egyes szőlőbujtás 2. Körbe bujtás
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.