Tarnóczy Gusztáv (alsólelóczi és jeszeniczei)
Tarnóczy Gusztáv (alsólelóczi és jeszeniczei)
országgyűlési képviselő, gépgyáros, T. Kázmér és kesselőkeői Majthényi Amália fia, szül. 1834. Alsó-Lelóczon (Nyitram.) Tanulmányait otthon és a pozsonyi Akadémián végezte; 1861-ben tiszteleti főjegyzője lett Nyitravármegyének. Ezután beutazta Európát. 1872. mint a Deákpárt jelöltét megválasztották Szakolczán országgyűlési képviselőnek; később átlépett a balközépre, majd pedig a fuzió alkalmával a szabadelvű párt tagja lett. Néhány évig kimaradt a házból és a magánéletbe vonult, földmíveléssel és gazdasági gépiparral foglalkozott. 1887. a szeniczi választókerület ujra a parlamentbe küldte, a hol pártonkívüli programmal foglalt helyet. Nemsokára ezután végleg kimaradt a házból. T. már az 50-es évektől fogva élénk közgazdasági tevékenységet fejtett ki. A Külső Váczi-úton a régi sörgyár épületében szivattyúgyárat alapított és épített, melyhez, mikor Kossuth Ferencz hazaérkezett, megkérte, hogy legyen a gyár elnöke. A gyárvállalat nem sikerült, liquidált. Ettől kezdve rohamosan hanyatlott szerencséje, de ő mégis lankadatlan buzgalommal dolgozott, lapot vásárolt, de minden fáradsága meddő maradt. Balszerencséjéhez hozzájárult, hogy folytonosan pörösködött. Legutóbb nőtestvére, özvegy gróf Batthyány Béláné több milliós hagyatékáért folytatott pört. Meghalt 1907. máj. 12. Budapesten.
Czikkei a Családi Körben (1864. 33–35. sz. Olaszországi levelek); első beszéde a Felirat alkalmával «Nyilt levél választóihoz» (a P. Naplóban); 1865-től több politikai lapok munkatársa volt. Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.
Munkái:
1. Magyarország kiegyezkedésének némely önkénytelen akadályai. Pest, 1867.
2. Nyitrai választás. Bpest, 1895.
Hajnal-Album. Bpest, 1873. 88. l. kőnyom. arczk.
Petrik Könyvészete és M. Könyvészete. 1880–1900.
Sturm Albert, Új Országgyűlési Almanach . 1888. I. 314.
Budapesti Hirlap 1907. 114. l.
