Osterlamm Ernő,
Osterlamm Ernő,
nyug. jogakadémiai tanár, O. János Károly ág. ev. lelkész és Bartó Zsuzsánna fia, szül. 1823. jún. 9. Lőcsén (Szepesm); gymnasiumi, bölcseleti s theologiai tanulmányait szülővárosában végezte. 1839–1840-ben magántanító volt Andaházy László fiainál. 1841–42. a Probstner-féle ösztöndíjjal a magyar nyelv megtanulása végett Losonczra ment Okolicsányi szolgabiró házához szintén tanítónak: Midőn visszatért Lőcsére, Probstner András fiait tanította, különösen zenére és nyelvekre, míg theologiai tanulmányait befejezte. Miután a papi pályára gyenge hangja miatt nem érezte magát képesnek, jogásznak készült; ezen idő alatt Fabriczy Sámuel ügyvédnél patvaristáskodott. Azonban 1844-ben Tiszolczon papi vizsgát is tett és ezután Berzeviczy Titus házához Nagy-Lomniczra ment nevelőnek Aladár és Egyed fiaihoz. Eperjesen tartózkodása alatt papi kisegítő szónoklatot is tartott. Hogy a magyar nyelvben nagyobb jártasságot és a törvény-tudományban további kiképzést nyerjen, 1846-ban a debreczeni kerületi táblához ment jurátusnak, egyszersmind annak elnökénél Uray Bálintnál nevelői állást fogadott el. 1847-ben, miután Pesten is fölvétette magát mint juratust a kir. táblánál, Wittenbergába utazott és beiratkozott az ottani egyetemre, 1849-ben pedig a jenai, lipcsei és berlini egyetemet látogatta; mindenütt a theologián kívül bölcseletet, paedagogiát és más tantárgyakat is hallgatott. Még ezen évben Lőcsére választották meg tanárnak. 1852. husvétkor pedig a debreczeni ev. ref. collegiumba hívták meg jogakadémiai rendes tanárnak. A debreczeni kereskedői vasárnapi iskolában is rendes tanár volt. A tanári nyugdíjintézet körül szerzett érdemeket és alapítványokat is tett. 1892-ben nyugalomba vonult. Meghalt 1893. okt. 20-án Debreczenben.
Munkája: Rövid kivonat a magyar váltó- és kereskedelmi törvényekből. Nevezetesen az 1840. XV., XVI–XX. és 1844. VI. törvényczikkekből, az országbirói értekezletek által tett módosítások tekintetbe vételével. Iskolai használatra kereskedői gyakornokok számára. Debreczen, 1866.
Petrik Könyvészete.
Szepesi Hirnök 1893. 43–47. sz. (Önéletratz).
Vasárnapi Ujság 1893. 44. sz. (Nekr.).
Dóczi Imre, A gymnasium története a debreczeni ev. reform. kollegiumban. Debreczen, 1895. 318. l. (Értesítő).
