Hetyey Gábor,
Hetyey Gábor,
tanítóképző-intézeti igazgató, született 1843. június 26-án (Orbók szerint 1841. január 21.) Bodméron (Fehérmegyében); a budapesti evang. ref. gymnasium befejezése után, a pesti egyetemen bölcseletet hallgatott és középiskolai tanárrá képezte ki magát, mire nevelősködött és mint nevelő Gönczy Pállal is ismeretségbe jutott. Ez ismeretség folytán Gönczy a budai állami tanítóképző intézetbe 1870-ben neveztette ki mindjárt az első szervezés alkalmával segédtanárnak, honnét 1873-ban Németországba tanulmányi útra indult. Budáról Székely-Keresztúrra 1873. november 27-én került mint rendes tanár és innen 1881-ben kinevezték a dévai állami tanítóképző-intézet igazgatójává s itt működött 1894. július 21-én Budapesten történt halálaig.
Mint költő nem rég tűnt fel, bár már deákkorában irogatott és később mint paedagogus gyermekverseket írt. 1891-ben megjelent verskötete tette nevét ismertté s azóta írt versei leginkább a Pósa Lajos által szerkesztett Én Ujságomban jelentek meg; ezek a gyermeki naiv érzelmeket és gondolatokat élénken és igaz közvetlenséggel fejezik ki, eleven phantáziával megírt regéi pedig dicséretet arattak. Czikkei a Néptanítók Lapjában (1880. Könyvism., 1883. Halmai uram, a jó öreg tanító, 1885. Ugrondi Elemér, életkép, 1891. lfjusági iratok, Gyermekujságok); a Paedagogiai Plutarchban (Pozsony, 1887. Réthi Lajos életrajza).
Munkái:
1. Gyöngyvirágok. Gyermekversek, négy szines képpel és hazai művészek rajzaival. Bpest, 1891. (Ism. Néptanítók Lapja, Prot. Egyh. és Iskolai Lap. 2. kiadás. Bpest, 1892. Pósa Lajos előszavával).
2. Mondák, regék a magyar történelemből. Bpest, 1895. (Filléres Könyvtár 13.)
Megindította 1886-ban a Magyar Tanítóképző cz. tanügyi lapot, melyet anyagi áldozatokkal és nagy szorgalommal négy évig szerkesztett, első sorban a tanítóképző tanárokban a testületi szellemet, összetartást igyekezve élesztgetni, s izgatásai folytán 1889-ben a képezdei tanárok egyesületét meg is alkotta.
Néptanítók Lapja 1873. 48. sz., 1883. 33. sz.
Paedagogiai Zsebnaptár, szerk. Orbók Mór. Pozsony, 1886–87. 164. l. arczk.
M. Könyvészet 1890–91.
1894: Budapesti Hirlap 201. sz., Pesti Napló 201. sz., M. Paedagogia 443. l.
Pallas Nagy Lexikona IX. 154. l. (Kiss Áron).
