hirlapíró, H. Ignácz egyetemi tanár és író testvéröcscse, Fischer Ignácz tanító és Fleischmann Julia fia, szül. 1871. szept. 11. Csetényen (Veszprémm.); középiskoláit Székesfejérvárt és bölcseleti tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Tizenhat éves korában gyalog járta be Erdélyt, a hol szerzett tapasztalatait több vidéki s fővárosi lapban írta meg.
A hirlapírást 1888-ban kezdte a Székesfehérvár és Vidéke és a Szabadság cz. lapoknál, melyekben több költeménye s tárczája jelent meg; előbb az Egyetértésnek, majd a Pesti Naplónak és 1891-ben a Pesti Hirlapnak belső dolgozótársa lett; ez utóbbi lapban jelentek meg: A budai honvédszobor, Szathmáryné, Arany és Petőfi barátsága, Budencz József sat. czikkei s könyvismertetései; költeményeket írt a M. Géniuszba, Ország-Világba s a M. Szalonba (XX. 1894. Jókai regényei külföldön) sat. 1892-ben Velenczében és 1893-ban Párisban járt, a hol félévet töltött mint a Magyarország, Szabad Szó és Hazánk levelezője. Hazatérvén a Szabad Szó helyettes szerkesztője lett, mely minőségben jelenleg is működik.
Munkája: A Szajna partján. Bpest, 1894. (Költemények. Ism. Pesti Napló, Nemzet, P. Hirlap, M. Géniusz, M. Hirlap sat.)
Kéziratban: Petőfi és Béranger cz. irodalomtörténeti tanulmány.
M. Szalon XVII. 1893. arczk.
Magyar Hirlap 1893. 176. sz. és önéletrajzi adatok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.