Zoltán Vilmos
Zoltán Vilmos (Pécs, 1869. máj. 8. – Bp., 1929. jún. 5.): író, újságíró. Jogot végzett. 1894 – 1906 között Győr vm. főlevéltárnoka, ezután Bp.-en újságíró. A Budapesti Naplónál s több más lapnál dolgozott. Jelentős műfordítói munkásságot fejtett ki: Lessing, Goethe Racine Balzac, Musset Carducci, Rabindranath Tagorre, műveiből fordított. Botanikával is foglalkozott. – F. m. Az én dalaim (versek, Pécs, 1892); Dalok a gyöngyvirágról (versek, Győr, 1895); Szabina (verses színmű, Győr, 1900); Győr viránya (Vázlatok Győr növényvilágáról, Győr, 1904); A régi vármegyéből (politikai és művelődéstört. képek, Bp., 1914); Hindusztáni virágok (műfordítások, 1923). – Irod. Londesz Elek: Z. V. (Nyugat, 1929); Gáspár Jenő: Z. V. (Képes Krónika 1929. jún. 23. sz.)
