Zinner Erzsébet, Erdősné
Zinner Erzsébet, Erdősné (Bp., 1909. márc. 27. – Bp., 1977. szept. 8.): fotóművész, érdemes művész (1969). Több ismert fényképészmesternél – Pécsi József, hosszabb ideig Laub Juci műtermében – tanuló, majd segéd volt. Első nemzetközi sikerét még tanulóként a milánói nemzetközi fotóművészeti kiállításon munkásportréival aratta (1932). A mestervizsga megszerzése után (1937) saját műtermet nyitott. Képeit gyakran közölték a korabeli képeslapok, folyóiratok. Műtermét 1947-ben megszüntette. 1949-től az Idegenforgalmi Tájékoztató Hivatal, majd az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt. (IBUSZ) alkalmazásában állt mint fényképész. 1953-tól nyugdíjazásáig (1965) a Magyar Foto (később Magy. Távirati Iroda [MTI]-Foto) fotóriportere volt. Itt készítette nagyszabású munkáit (Zeneművészeti, Képzőművészeti, Színművészeti Főisk., Vakok-, Süketnémák Intézete, Szülészeti Klinika). Egyik műve Ember születik címmel vált közismertté és 1963-ban elnyerte a bp.-i Interpress nemzetközi fotókiállítás aranyérmét. Sikerrel szerepelt 1957-ben a bp.-i, I. Nemzetközi Fotóművészeti Kiállításon, ahol mint a megújuló m. fotográfia képviselője bronzérmet, 1960-ban a berlini nemzetközi kiállításon ezüstérmet nyert. Sok műve jelent meg bel- és külföldi könyvekben, fotóalbumokban, naptárakban, folyóiratokban, napi- és hetilapokban. Ő állította össze a Helikon Photographia Hungarica c. albumát (1971). Első önálló kiállítását 1960-ban Közelebb az emberhez címen az MTI rendezte meg. Gyűjteményes kiállítását 1966-ban az MNG-ben Emberöltő címmel mutatta be. 1972-ben a Fészek Művészklubban megnyílt Látomások c. kiállítás képei egy fákról szóló fotoalbum részei. A Magy. Fotóművészek Szövetségének 1961-től haláláig főtitkára. A Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség Honoraire Excellence FIAP kitüntetésének (1972) tulajdonosa volt. – Irod. -fekete-: Z. E. emlékezete (Magy. Nemzet, 1977. szept. 23.).
