Zigány Ferenc
Zigány Ferenc (Bp., 1895. ápr. 14. – Bp., 1975. júl. 23.): matematikus, egyetemi tanár. Középiskolás korában megnyerte a Matematikai és Fizikai Társulat tanulmányi versenyén az első Eötvös-díjat (1914). A bp.-i tudományegy.-en szerzett matematika-ábrázoló geometria szakos középisk. tanári diplomát. Még egy.-i hallgató korában a József Műegy.-en tanársegéd, később adjunktus lett, de 1931-től műegy.-i beosztása mellett középisk.-ban is tanított. 1935-ben a debreceni tudományegy.-en doktorált. 1941-ben a műegy.-en magántanárrá habilitálták. 1947-től a műszaki főisk.-n, ill. a műszaki egy.-en. Több egy.-i tankönyvet írt. – F. m. Ábrázoló mértan (Uhlyárik Jenővel, Bp., 1934); Görbe felületek konformis leképezése (doktori értekezés, Debrecen, 1935); Klug Lipót munkássága (Matem. és Fiz. L., 1944); Két mechanikai probléma (Magy. Technika, 1947); Matematika (jegyzet az Áll. Műszaki Főisk. számára, Bp., 1949); Ábrázoló geometria (I–II., Bp., 1950–1951); Differenciálszámítás alkalmazása szélső értékek meghatározására (Bp., 1955).
