Verancsics Faustus, Verantius; Vracic, Antun; Verantius Antonius
Verancsics Faustus, Verantius; Vracic, Antun; Verantius Antonius (Sebenico, 1551 – Velence, 1617. jan. 3.): püspök, a magyarországi latin nyelvű irodalom első művelője. Apja, ~ Mihály 1529-ben a budai káptalan prokurátora volt. Pozsonyban és a paduai egy.-en tanult nagybátyja, ~ Antal esztergomi érsek támogatásával. 1571-ben visszatért Mo: ra, 1579-ben Veszprém várkapitánya s a veszprémi püspöki javak kormányzója, udvari tanácsos. 1594-ben tisztségeiről lemondott és Velencében az egyházi rendbe lépett, ott adta ki ötnyelvű szótárát. 1598-ban csanádi püspökké nevezték ki, 1608-ban azonban erről is lemondott és 1609-ben Rómában a pálos rendbe lépett. Ettől kezdve csak tudományos kutatásaival foglalkozott. 1616-ban Velencébe költözött, itt jelentette meg híres építészeti, technikai és haditechnikai kérdésekkel foglalkozó munkáját, amelyben megtaláljuk rajzok kíséretében a szélturbina ősét, különféle kocsikat, vízfolyással szemben haladó hajókat, sajtolóés zúzógépeket, hadi gépezeteket, az ejtőernyő ősét stb. – F. m. Dictionarium quinque nobilissimarum Europae linguarum latinae, italicae, germanicae, dalmaticae et hungaricae (Venetiis, 1595); Machinae Novae Fausti Verantii… (Venetiis, 1616.). – Irod. Lósy-Schmidt Ede: V. Fausztuszról és Machinae Novae című munkájáról (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1925); Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (részletes bibliográfiával Bp., 1958); M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig (Bp., 1961); Makkai László: Új adat és új szempontok a magyarországi mérnöki tevékenységéhez (Bp., 1973).
