Szabóné Nagy Teréz
Szabóné Nagy Teréz (Békésszentandrás, 1935. dec. 27. – Bp., 1985. máj. 14.): jogász, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora (1973). 1958-ban diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán, s meghívták tudományos kutatónak a büntetőjogi tanszékre. 1960-ban tanársegéddé, majd adjunktussá, 1965-ben docenssé, 1973-ban tanszékvezető egy.-i tanárrá nevezték ki a büntető eljárásjogi tanszékre. Kandidátusi értekezését 1964-ben (A büntető eljárási rendszer alapjai, Bp., 1966) védte meg, doktori disszertációja: A szocialista büntető igazságszolgáltatás egységesítése és differenciálása (Bp., 1974). Számos tanulmányt közölt a Jogtudományi Közlemények és a Magyar Jog c. folyóiratokban, de publikációi jelentek meg a SZU-ban, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Ausztiában is. – F. m. A büntetőeljárás egyszerűsítése (Tekintettel a csekélyebb jelentőségű bűntettekre) (Bp., 1970); Vétség, bűntett, súlyos bűntett. Tanulmány a büntetőjogi felelősségrevonás belső differenciálásáról (Bp., 1977); The Unification and Differentation in Socialist Criminal Justice (1978); Magyar büntető eljárási jog (1-2, társszerzőkkel, egy.-i jegyzet, Bp., 1982, 19842); A büntető igazságszolgáltatás hatékonysága (Bp., 1985). – Irod. Sz.-né N. T. (Magy., Jog, 1985. 7. sz.).
