Móricz Pál
Móricz Pál (Hajdúnánás, 1870. okt. 4. – Bp., 1936 márc. 30.): író, újságíró. Közép- isk. tanulmányainak befejezése után Aradon, Szegeden, majd Debrecenben újságíróskodott. 1907-től az Egyetértés belső munkatársa Bp.-en. 1919-től haláláig a Magyarság szerkesztőségében dolgozott. 1920-tól a Hazánk c. hetilap szerk.-je. A Petőfi Társ. tagja (1916). Számos regénye és novelláskötete jelent meg, amelyben egy letűnőben levő világ urairól, urak és szolgák viszonyáról, a Hajdúság hétköznapjairól festett idillikus képet. – F. m. A magyar föld urai (r., Szeged, 1898); A kurtanemesek földjén (r., Debrecen, 1901); Pusztuló világ (elb., Bp., 1912); Naplemente (elb., Bp., 1914); Hortobágyi legendák (elb., Debrecen, 1928). – Irod. Mariay Ödön: Emlékezés M. P.-ra (Koszorú, 1939).
