András, I.
András, I. (? – Zirc, 1060): 1046-tól 1060-ig király, Vászoly másodszülött fia, Salamon apja. Bölcs Jaroszláv kijevi fejedelem leányával, Anasztáziával kötött (1037 v. 38) házasságot. Apja megvakítása után bátyjával, Leventével és öccsével, Bélával Břetislav cseh hg.-hez menekült, onnan a kijevi udvarba ment, ahol megkeresztelkedett. 1046-ban a Péterrel szemben álló m. urak felkérésére orosz segédcsapatokkal tért vissza Leventével együtt. Trónra jutását a nagyurak mellett elősegítette a Péter elleni mozgalmakkal egy időben kirobbant pogánylázadás, melynek résztvevői elsősorban a kialakuló feudális osztályrenddel s az egyházzal szemben álló szegényebb sorsú közszabadok voltak. ~ hatalomra jutása után a régi rend visszaállítására tett ígéretét visszavonva, leverte a Vata vezette felkelést. Uralmának első éveit a kir. hatalom és a kereszténység helyreállítása és a m.-német viszony rendezése foglalta le. 1047-i békeajánlatát III. Henrik német–római császár a kedvező feltételek ellenére sem fogadta el, mire ~ öccsét, Bélát hazahívta, átadta neki a hg.-séget és rábízta az ország védelmét. Henrik császár 1051-i hadjárata a Vértesben és 1052-i hadjárata Pozsonynál (Zotmund elsüllyesztette hajóit) kudarcba fulladt, mire ~ a császár ellen fellázadó Konrád hg.-nek és híveinek menedéket nyújtott. 1054–55-ben a karantán, osztrák és bajor területek pusztítására küldte seregét. Az ellenségeskedésnek a III. Henrik (meghalt 1056-ban) özvegyével kötött béke vetett véget, s a császár leányát Salamon hg.-gel jegyezték el. 1060-ban az ~ és öccse, Béla közötti ellentétek nyílt háborúvá fajultak. Csatát vesztett, lovak tiporták el. Nem sokkal utóbb Zircen vadászházában belehalt sérüléseibe. Az általa 1055-ben alapított tihanyi bencés apátságban temették el, ahol síremléke fennmaradt. Irod. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt (Bp., 1899). – Szi. Vörösmarty Mihály: Korona és kard (elb. költ.).
