Süt Az étel elkészítésének egyik módja a sütés, amelyet régtől fogva ismer az emberiség. Ez a munka a háztartáson belül az asszonyok dolga volt (1Móz 18,6; 1Sám 8,13), de az egyszerűbb ételeket a férfiak is megsütötték (Jn 21,9), sőt hivatásszerűen is foglalkoztak vele, pl. pékként (Hós 7,4). Jeruzsálemben egy időben a pékeknek még utcájuk is volt (Jer 37,21). A fősütőmesteri állás ugyanakkor magas rangot is jelentett a király szolgálatában. A papok is sütöttek, amikor az ételáldozatot mutatták be (4Móz 7,9; Ez 46,20).
A sütés történhetett szabadban, parázson (Jn 21,9), vagy áttüzesített köveken (1Kir 19,6), és a házon belül is, ahol a lakás egyik sarkában kövekkel körülvéve állt a tűzhely. A kövekre állították az edényt, vagy fektették rá a sütőlapot (3Móz 7,9) és úgy készítettek főtt ételt. A sütőkemence a házhoz tartozó udvaron állt, ilyenek szép számmal kerültek elő Megiddó városának feltárásakor. A KEMENCÉben kenyeret sütöttek (3Móz 26,26), ami készülhetett kovászosan vagy kovász nélkül. A B a következő ételek készítését említi meg: lángos (1Móz 18,6; 1Kir 19,6), pecsenye (Ézs 44,16), hús (Ézs 44,19), áldozati sütemény (Jer 7,18), hal (Jn 21,9), lepény (3Móz 24,5), ételáldozat (4Móz 7,9; Ez 46,20).
A tűzrakáshoz a fa mellett mindenféle száraz mezei növényt felhasználtak, de tüzelőanyagnak számított a marhaganéj (Ez 4,15) és az emberi ganéj is (Ez 4,12), amely azonban itt nyilvánvalóan a rettentően nyomorúságos életkörülményt akarja hangsúlyozni.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.