Ötöd (lat. quinta, gör. diapente), elméleti és gyakorlati fogalma a zenében nincsen szorosan véve valamely skálához kötve, mert mindkét esetben szabadon választhatunk oly távolságot, mely öt hangot foglal magában. Az ötöd hangköznek a ma dívó zenerendszerben ugy elméletileg, mint gyakorlatilag három különböző faja használtatik, u. m.: 1-ször a nagy v. tiszta ötöd, melyben az alsó hang mindig az illető skála alapzöngéje, az ötöd pedig ugyanabban a skálában a természetes ötödfokára esik, p. c-g, g-d s igy tovább, alkatrészei: három egész és egy nagy félhang; 2-szor a szűkített ötöd, mel ykét egész és két nagy féhangból áll, p. c-ges, v. g-des stb.s 3-szor a bővítet ötöd, mely három egész s egy nagy és egy kis félhangot foglal magában, p. c-gis v. g-dis stb. A zeneelméletben szoros szabály, hogy két tiszta ötöd egyenes mozgásban egymásután nem következhetik. A tiszta ötöd egyszersmind tökéletesen egybehangzó hangközt alkot, melyet szabadon lehet hangoztatni s kiindulás- vagy végző hangközül is szolgálhat. L. még Fedett ötöd.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.