Magasság (altitudo), a háromszögnél, gúlánál és kúpnál a csúcstól az alapra bocsátott merőleges; egyenközénynél, trapéznál, hasábnál és hengernél az alapnak távolsága az átellenben fekvő oldaltól, illetőleg laptól. Valamely csillagnak v. általában az éggömb valamely pontjának M.-a (elevatio) az illető ponttól a horizonig vont függőleges körív. Az ég sarkánakM.-a megegyezik az észlelő helyének földrajzi szélességével és sarkmagasságnak neveztetik. A hajózásban a sarkmagasságot röviden M.-nak mondják, tehát e kifejezés: «egy M.-ban lenni» a. m. ugyanazon földrajzi szélesség alatt lenni más helylyel. A csillagok M.-ának megnevezésére szolgál a teodolit, a meridiánkör, v. a sextáns és közvetve a megfigyelési hely geográfiai szélességének és helyi idejének ismeretéhez vezet (l. Ég). Valamely hegy abszolut M.-a alatt azt értjük, hogy mennyire van csúcsa a tenger szine felett, relativ M.-aalatt pedig azt, hogy mennyire emelkedik ki a csúcs a hegy lába fölé.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.