Erdőégés
Erdőégés, ugy az alsó, mint a magasabb erdei növényzet égése. E szerint megkülönböztetünk futó- v. alomtüzet, sudartüzet és földégést v. talajtüzet. Az E. leginkább a száraz nyári és őszi hónapokban áll be. Keletkezési oka pedig villámcsapás, vasuti mozdonyok szikrája, de a legtöbb esetben a tüzzel való gondatlan bánás. Ez okból minden állam erre vonatkozó törvényeket hozott, melyek erdei tüzrendészet cim alatt foglalhatók össze és ugy előző óvó, mint utólagos oltási intézkedéseket tartalmaznak. Magyarországban ezen törvényes intézkedéseket az 1879. évi XXXI. t. c. (erdőtörvény) általános intézkedései tartalmazzák. Az E.-nek a fenyvesek jobban ki vannak téve, mint a leveles fanemek; a napos hegyoldalon az égés gyorsabb, mint az árnyékos oldalon; hasonlóan hegynek felfelé is inkább terjed, mint lefelé. E.-nél első teendő a léghuzam, illetve a tüz terjedési irányát kipuhatolni és azután arra törekedni, hogy ezen irányban utja elvágattassék. Alom-égésnél csupán az alsó kisebb növényzet és a földön levő hulladékfa égvén (futótüz), az galyakkal, seprükkel is leüthető; ha azonban már nagyobb terjedelmet nyert akkor a terjedési irányban kellő távolban árok huzandó, avagy a növényzet kiásandó, hogy igy a tüznek határ szabható legyen; ezen védelmi vonalba lehetőleg ut, patak, árok iránya bevonandó. Régibb faállomány ilyen kisfajta tüz által nem sokat szenved; 30 éven aluli állományra nézve azonban már veszélyesebb. Itt-amott megkisérlették ily égésnek határt szabni ugynevezett ellentüzek gyujtása által, azonban ez a mód veszélyessé válhatik, mert kedvezőtlen körülmények között ez által a tüz még fokozódhatik. Sudartüz-nél a tüz határolása szabad terület, utvonalak által az egyedüli oltási mód, mert egyrészt az égő fenyvesek koronájához hozzáférni nehéz, másrészt pedig az ily égés terjedése többnyire rendkivül gyors. Itt is az utak, árkok, tisztások bevonásával szabad szalagot vágunk ki az erdőből, a fákat mindig a tüz felé döntvén. Törzs-égésnél, mely többnyire csak odvas fáknál fordul elő, a lyukat betömik földdel vagy füvel, avagy eloltják a tüzet vizzel. - Ha az erdő mellett elég bő vizforrások vannak, akkor az E. oltásánál tüzfecskendők is célszerüen alkalmazhatók; ellenesetben azonban lehetőleg sok ember rendelendő a hely szinére, a kik azután fejszékkel, baltákkal, ásókkal, fürészszel, seprüvel felszerelve, a védelmi vonalat láncolatosan megszállják. Az oltási művelet vezetése az erdész-személyzetet, ennek távollétében a szolgabirót v. a községi előljáróságot illeti. Ha az égés után a fiatal lomblevelü fákat a gyökér felett azonnal elvágjuk, ujra hajtanak; leégett fenyveseknél azonban, melyek nem sarjadzanak, a megégett fák kivágása után a területet mesterséges uton kell ujra beerdősíteni. Földégés vagy talajtüz ugy jön létre, hogy a kiszáradt televény-réteg, tőzeg, vagy a felső rétegekben elhelyezkedett kőszén meggyulad és a fa tövét vagy gyökereit elégeti. Eloltani az ilyen tüzet igen bajos, legfeljebb csak továbbterjedését akadályozhatjuk meg ugy, hogy az égés helyét lehető mély árkolással vesszük körül és ha közelben patak vagy forrás van, ennek végét az árkolásba vezetjük.
