RAGYOGVÁNY
RAGYOGVÁNY, (ragy-og-vány) fn. tt. ragyogvány-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Azon tündöklő, reszketeg fény, mely valamely testből kifejlik, vagy róla visszaverődik.
„Megakadván azért sugári ezekben,
Viadalt tartanak harczoló fényekben,
Akik villáminak ellenkezésekben,
Csiklandó ragyogvány ötlik a szemekben.
| (a nap sugári a pánczélokban) |
Akik villáminak ellenkezésekben,
Csiklandó ragyogvány ötlik a szemekben.
Gyöngyösi István.
Szabó Dávidnál: égi ragyogványok (= csillagok), kerti ragyogványok (= virágok).
„Ha megnéznek, megigéznek
Szemei ragyogványi.“
Szemei ragyogványi.“
Népdal.
Átv. ért. dicsőség fényköre.
„Koszorúzza fejem legdicsőbb ragyogvány.“
Berzsenyi.
