NAP, (3)

Full text search

NAP, (3), fn. tt. nap-at. Személyragozva az ország nagyobb részében, s ami megkülönböztetés végett is czélszerübb, napam (nem: napom), napad (nem napod), napa, tájdivatosan napája. Így nevezi a feleség saját férjének anyját, és viszont a férj saját nejének anyját. Máskép: anyós. Hasonló viszonyban áll a házastársakra nézve az ip v. ipa. Minden nap gyülöli menyét és nem szereti. (Kis Viczay). Ha nádmézből csinálják is képét (a menyasszony napának), az is keserü a menyasszonynak. (Pázmán Préd. 251. l.) Napad nem gondolja, hogy ő is csak meny volt. (Km.). Megoszlatnak.............. meny ő napa ellen, és nap ő menye ellen. (Münch. cod. Luk XII.). Valamint az ap, any, öcs, báty, nén, hasonlóan a nap is tájszokás szerént toldalék a hangot veszen föl, napa, mit azonban irói nyelvben követni nem kell, nem is szükség, mert ragozásaiban az égi testet jelentő naptól úgy is jobbára különbözik.
Igen valószinü, hogy e szó eredetileg anap volt, s egyeredetü és alapértelmü az ana, anya szóval, s talán annyi mint anya-pótló, minthogy a nap a férjnek vagy feleségnek valódi anyja levén, egyszersmind a másik házastársnak mintegy ujonnan fogadott, vagy édes anyját pótló anyjává leszen. Megegyezik vele a finn anoppi. Lehet annyi is mint nő-ip. V. ö. ANYA, EME, ; és IP.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi