végrehajtás
végrehajtás főnév
Általában a végrehajt igével kifejezett cselekvés, eljárás, tevékenység, ill. az a tény, hogy vmit (vkit) végrehajtanak.
1. Vminek teljesítése, megvalósítása. Gyakorlati, technikai végrehajtás: az adott körülményekhez alkalmazott gyakorlati megvalósítás; a végrehajtás foganatosítása, ellenőrzése; az államosítás, a büntetés, az iparosítás végrehajtása; az egyezmény, a határozat, az ítélet, a parancs, a program, a rendelet, a terv, a törvény, az utasítások végrehajtása; a kitűzött feladatok végrehajtása. A terv sikere a végrehajtástól függ. Az ítélet végrehajtását felfüggesztették. A rendelet már megjelent, de a végrehajtására vonatkozó utasítás még nem. A haragos mester rám bízta ítélete végrehajtását. (Arany János) Nincsen egyéb hátra, … mint a szükséges szertartások végrehajtása. (Jókai Mór)
2. Vmely jogos anyagi követelésnek hatósági kényszer útján történő behajtása. Bírósági végrehajtás; a végrehajtás elrendelése, felfüggesztése; végrehajtás terhe alatt; adó, bírság, követelés végrehajtása; a végrehajtást elrendeli, kitűzi, foganatosítja; megkezdik a végrehajtást; végrehajtást vezet vki ellen. Végrehajtással kényszeríti az adóst kötelezettségének teljesítésére. Kétszázhetven végrehajtás volt kitűzve olyan emberek ellen, akik az adóval már három esztendő óta hátralékban vannak. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek): végrehajtás-foganatosítás.
végrehajtási.
