tehetségtelen
tehetségtelen [tëheccséktelen] melléknév -ül, -ebb [e]
Olyan <személy>, akinek általában semmihez v. vmely ismeretkörben, művészetben, ügyességi ágban nincs tehetsége. Tehetségtelen ember, festő, író, sportoló, szobrász, tanuló, zenész; tehetségtelen vmihez. A tehetségtelen emberek rossz emberek. Személyes sértést látnak minden talentumban és halálos ellenséget minden zseniben. (Juhász Gyula) || a. Ilyen személyre jellemző, tőle származó, rá valló. Tehetségtelen alkotás, hegedűjáték, mű.
tehetségtelenség.
