tartós
tartós melléknév -an, -abb
1. Hosszú tartamú. Tartós barátság, béke, együttműködés, eső, jó idő, kapcsolat, szövetség. Egy új házat, mely szebb a réginél. És tartósabb is, kell alkotnotok. (Petőfi Sándor) Szivét nem bántá még nyila szerelemnek; Nem is lőn asszonnyal tartós barátsága. (Arany János) Egyféleség nem vonz tartósan engem. (Reviczky Gyula) Senkitől… olyan megnyugtató jóérzést nem kaptam, mint mikor a család melegében lelem fel magamat. Igaz, ez a meleg sem tartós. (Móricz Zsigmond)
2. Olyan, ami sokáig (el)tart, sokáig (fel)használható. Tartós anyag, befőtt, cipő; tartós hullám ←; tartós ruha, szövet. A csomagból sok minden kikerül. Először… uzsonna mára. Azután tartós, hetekre szóló lekváros bödönök. (Kuncz Aladár)
3. (nyelvtan, iskolai) Folyamatos (2). Tartós ige.
