<Tegező viszonyban levő személyek közt, bizalmas köszönésként.>
1. <Találkozáskor mondott köszönésként.> Péter már messziről köszönt: szervusz Jancsi! Szervusztok, fiúk! [Az utcán összetalálkoztak.] – Szervusz. – Szervusz. Hej, servus Pista! Hát hol jársz itten? (Jókai Mór) Ah, nini. Hát megjöttél? Servus sógor! (Mikszáth Kálmán) A papné nem adott jelt magáról, hanem bement az ura szobájába. – Szervusz fiam – mondta az ura. (Móricz Zsigmond) Váratlanul Kardics bácsi jött be. Vidáman s elevenen, ahogy szokott. – Szervusztok pajtikám. (Móricz Zsigmond) [Laci bátyám] bejött a nyitott… ajtón… – Szerbusztok édes egy jó lelkeim! (Móricz Zsigmond)
2. <Távozáskor mondott elköszönésként.> Laci vette a kabátját és kalapját és indult: szervusztok. Elmegyek. Fóris kikísérte… az udvaron át, a kapuig. Ott kezet nyújtott: – No szervusz. – Szervusz. (Kosztolányi Dezső)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.