szemtelenkedik
szemtelenkedik [ë-e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
1. Szemtelenül viselkedik, beszél vkivel. Örökké szemtelenkedik velem. Ha te nem szemtelenkedel, én nem szólok – mondta Sanyika. (Móricz Zsigmond) Csak egy csillagja is lenne, akkor már ez a káplár nem mert volna így szemtelenkedni magával. (Hunyady Sándor)
2. Szemtelenül odatolakodik vhova. A légy az orrom hegyére szemtelenkedett. A fiatalember a leány közelébe szemtelenkedett. A két leánder… lekonyult virágaira néhány vadméh és darázs szemtelenkedett. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: átszemtelenkedik; beszemtelenkedik; elszemtelenkedik; ideszemtelenkedik; mellészemtelenkedik; odaszemtelenkedik.
szemtelenkedés; szemtelenkedő.
