sivár

Full text search

sivár melléknév és főnév
I. melléknév -an, -abb (kissé választékos)
1. Olyan <tájék>, amelyen nincs fa, fű, növényzet, ahol kevés a változatosság az élet; kietlen, egyhangú. Sivár vidék ez!  Állok most egyedül, sivár pusztaságon, Rekedt hangu szöcske minden társaságom. (Arany János) Mint egy kihalt rongy cigánysátor: Erdő, mező, olyan sivár. (Tolnai Lajos) || a. (irodalmi nyelvben) Terméketlen, kopár, homokos <talaj>.  Az isteni ambrózia mind kifolyt az út sivár porába. (Jókai Mór) || b. (ritka) Fonnyadó, száradó levelű <növény>.  Te messze távozál, – mi itt maradtunk, Tompán enyészve, mint sivár növény. (Arany János)
2. Dísztelen, komor, egyhangú, untató hatású <épület, épületrész>. Sivár homlokzat; szoba, terem.  Sivár lépcsőket mászott, sötét gangon nézett szét, iszonyodva és zavartan. (Babits Mihály)
3. Nehezen elviselhető, barátságtalan, zord, rideg <idő, időjárás, éghajlat>. Sivár klíma. Sivár idők voltak azok!  Mily sivár ez a tél! Vastag hó takar be udvart, házi kertet. (Arany János)
4. (átvitt értelemben) Semmi nemesért, szépért lelkesedni nem tudó; közönyös, fásult. Sivár kebel, lélek.  Vádoltak, hogy sivár vagy és rideg… (Reviczky Gyula) Sivár, szánandó ember, eltékozolja a legszebb kincseket. (Mikszáth Kálmán) || a. (átvitt értelemben) Közönyös, kifejezéstelen <arckifejezés, emberi hang>.  Anya-sors, hogy szűljön fiat és gyászoljon – (Igy végezi, s tompább lesz hangja, sivárabb). (Arany János) A két vénebb… [férfi] merőn… szögezte sivár tekintetét Olgára. (Tolnai Lajos)
5. (átvitt értelemben) Örömtelen, üres, unalmas, lehangoló <élet, életmód, lelkiállapot>. Sivár agglegényélet, hangulat, otthon, öregség. A magányos ember élete sivár. A házasság gyermek nélkül sivár.  Az egész miliő sivár. Az istenáldotta ég alatt tisztátalan nyomorultak… fenekednek egymásra. (Ambrus Zoltán) Abban a sivár életben… még ridegebbre vált a lélek. (Tömörkény István)
6. (átvitt értelemben) Közönséges, nemtelen <élvezet, cselekvés>. Sivár gyönyörök.  Ezernyi fajta népbetegség,… elmebaj, egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely, hitetlen, csodára vár, nem elegendő, hogy kitessék: föl kéne szabadulni már! (József Attila)
II. főnév -t, -ja (ritka, költői) Kietlen, terméketlen hely, vidék.  Fut a koszorús gím… a mélységbe, hol zúg patak árja, Veti gyors futtában le magát a pára, S szörnyet hal a gránit fenekű siváron. (Arany János) || a. (átvitt értelemben)  Már borús, örök körben kering Lomha léted … S immár pályád fájó labyrinth, Lesz-e még, ki rajta elvezet? Lesz-e égi angyal, akinek karja védjen útaid sivárán? (Tóth Árpád)
sivárság.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi