1. (régies) Olyan, akit, amit testi sérülés ért, akit, amit megsebesítettek. Toldi meg nagy búsan hazafelé ballag … Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében, Csaknem összeroppan a rúd vas kezében. (Arany János)
2. Olyan <személy>, akit vmely becsületébe vágó v. érzékenységét érintő dologban megbántottak, megsértettek. A sértett fél nem hajlandó megbocsátani. A büszkeségében, hiúságában sértett nő nem felejt. Úgy jársz-kelsz, mintegy sértett királyné. (Móricz Zsigmond)
3. (jogtudomány) Olyan <személy>, akinek vmely jogát az elkövetett v. megkísérelt bűncselekmény sértette v. veszélyeztette. Sértett fél. || a. (jogtudomány) Olyan <személy>, akinek indítványától függ a bűnvádi eljárás megindítása. (átvitt értelemben) Sértett büszkeség v. hiúság: annak a személynek a lelkiállapota, akit büszkeségében v. hiúságában megsértettek. Sértett hiúság, bizarr vágy, gavalléros negéd egyszerre támadt fel benne. (Jókai Mór)
II. főnév -et, -je [e, e] (jogtudomány is) A sértett (I. 2–3) személy v. <jogi eljárás során> törvényes képviselője. A sértett szólalt fel ezután.
sértetti; sértettség.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.