1. Elég hely van számára, elfér rajta, felfér vmire. A kocsira ráfér az egész bútor. A gyereken annyi volt az aranygyűrű, meg az aranylánc, amennyi csak ráfért. (Vas Gereben) Nem is fért volna rá egy levelezőlapra az a sok kaland, mely megtörtént vele. (Kosztolányi Dezső)
2. (csak 3. személyben) (átvitt értelemben) Vmi ráfér vkire, vmire: vmi elkel(ne), nem árt(ana) neki; szüksége van v. volna vmire. Ráfért egy kis szidás. Ráférne egy kis segítség. Ugyancsak ráfért volna egy kis jólét. (Mikszáth Kálmán) Sokat dolgozott, ráfér a pihenés. (Kosztolányi Dezső) Látom, hogy nagyon szereti a gyerekeket. Pedig egy kis szeretet a felnőttekre is ráférne. (Nagy Lajos)
3. (csak egyes szám 3. személyben) (átvitt értelemben, ritka) <Állandósult szókapcsolatokban:> Ráfér a lelkére: ráviszi a lélek, nem érez lelkiismeretfurdalást; ráfér a→szemére. Hát csakugyan elveszi az úr tőlem azt a fölösleget? Ráfér a lelkére? (Mikszáth Kálmán)
ráférő.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.