plasztika
plasztika főnév ..kát, ..kája
1. (művészettörténet) Szobrászat. A XX. század plasztikája. || a. (művészettörténet) Szobrászati alkotás, szobormű. A plasztikákat a múzeum földszintjén állították ki.
2. (művészettörténet is) Vminek plasztikus volta, plasztikus jellege. Ennek a domborműnek fogyatékos a plasztikája. || a. (átvitt értelemben) [Eötvös] képzelme a plasztika híjával van. (Péterfy Jenő)
3. (orvostudomány) A sebészetnek az az ága, amelyben a műtét célja az ember külső fogyatékosságainak kiigazítása, egyes testrészek hiányosságainak eltüntetése v. csökkentése, vmely szerv működésének tökéletesebbé tétele; plasztikus sebészet. Mellkasi, nőgyógyászati plasztika. Ügyes művelője a plasztikának. || a. (bizalmas) A sebészetnek ebben az ágában végzett műtét. Plasztikát kap, végez. Csúnya orra volt, de plasztikával segítettek rajta. || b. (bizalmas) Az az anyag, amely a hiányos testrész pótlására való. Orrába új plasztikát kapott.
Szóösszetétel(ek): kisplasztika.
plasztikai; plasztikájú.
