1. (ritka, választékos) Méltósággal (1) viselkedő személy. Egy jómódú paraszt volt a szomszédunk. Egy rövid nyakú méltóságos palóc. (Gárdonyi Géza) || a. (irodalmi nyelvben) Ilyen személyre jellemző; méltóságot (1) tükröző. Méltóságos fejtartás, lépés, testtartás, viselkedés. Széles arcát szabályos kesely orra, szilárd álla… méltóságossá, parancsolóvá tevék. (Kemény Zsigmond) Az arca… valami komoly és méltóságos kifejezést öltött. (Gárdonyi Géza) || b. (átvitt értelemben) Légy tölgyfa, mit a fergeteg Ki képes dönteni, De méltóságos derekát Meg nem görbítheti. (Petőfi Sándor)
2. (1945 előtt) <Az V–III. állami fizetési osztállyal, vmely magas kitüntetéssel, ill. a főnemesi származással járó cím.> || a. (1945 előtt) <Ezzel a címmel felruházott személy, ill. felesége megszólításában, megnevezésében.> Méltóságos asszony; méltóságos gróf úr; méltóságos uram! Megjött a méltóságos úr? – kérdezte az alispán. (Mikszáth Kálmán) Az orvos egy nagyon öreg öregúr volt, méltóságos úrnak kellett szólítani s kezet csókolni neki. (Móricz Zsigmond) || b. (népies, régies) Méltóságos úr v. uram: <magas rangú v. ilyennek tartott személy megszólításaként, megnevezéseként.> Méltóságos nagy uraim! | Nézzen Istent kegyelmetek. (Arany János)
II. főnév -t, -ok, -a (1945 előtt, bizalmas) Méltóságos úr. Az öreg méltóságos.
méltóságosi.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.