kráter [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] v. (-ok), -ja
1. <Tűzhányó csúcsán v. ritk. oldalán> tölcsér alakú nyílás, amelyből a láva, füst stb. feltör. Füstölgő kráter; kialudt kráter; ® kiégett kráter. A Likas havas kráteréből elkezd felszállni a füst. (Jókai Mór) Uralkodom tűzhányó kráterén is, | még áll a trónom. (Kosztolányi Dezső)
2. (1945 után) Bombatölcsér. Hatalmas kráterek tátongtak az utcákon a légitámadás után.
kráteres.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.