középszerű
középszerű melléknév -en [ë v. e] (kissé választékos)
1. <Alakjára, mennyiségére, nagyságára nézve> se nem nagy, se nem kicsi; közepes (1–2). Középszerű birtok, termés, termet. Látta halántékin hogy felduzzadt az ér, Mint egy kifeszített középszerü kötél. (Arany János)
2. (ritka) Se nem jó, se nem rossz minőségű; átlagos, közepes (3). Középszerű áru, termék. || a. (kissé rosszalló) Másodrangú, nem kiváló <tudás, képesség, ill. ilyen tudású, képességű személy>. Középszerű író, játékos, költő, munkaerő, tanuló, tudós. Csupa középszerű kölykökkel vesződöm egész életemben. (Mikszáth Kálmán) || b. (kissé rosszalló) Ilyen személytől készített, ilyen tudást, képességet visszatükröző <szellemi termék>. Középszerű alkotás, mű, regény.
középszerűség.
