1. Olyan <személy>, aki könyököl (1), v. vmire rákönyököl. Az ablakba könyöklő leány; a karfára könyöklő utas.
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Olyan <személy>, aki előrehaladása, karrierje érdekében megalázkodóan v. kíméletlenül törtet (2), könyököl (2). Ronda, könyöklő alak.
II. főnév -t, -je [e]
1. (tájszó, régies) <Karzaton, folyosón, erkélyen, ablakon> párkányféle kiképzés, amelyre könyökölni lehet. Csak a tornác könyöklőjéről röppent el egy tollászkodó fehér galamb … (Móricz Zsigmond) || a. (elavult) Ámbitus, tornác. Könyöklőn Várnak az Udvari cselédek. (Arany János)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Törtető, karrierista, stréber személy. Az ilyen könyöklőnek befellegzett.
könyöklős.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.