kimódol
kimódol tárgyas ige -t, -jon (népies)
1. Kimódol vmit: furfangosan, ügyeskedve módot talál vminek az elvégzésére, megtételére. Kimódolta, hogy célját elérhesse. Ezt ugyan jól kimódolta!
2. (ritka) Vmely szükséges dologgal bőven ellát vmit. [A töltés] úgy fut végig szép vonalban a mocsáros határon, karfákkal beszegve, hidakkal kimódolva, mint egy … paszománt. (Mikszáth Kálmán)
kimódolás; kimódolgat; kimódolható; kimódoló; kimódolt; kimódoltat.
