jókor határozószó, középfok jobbkor, felső fok: legjobbkor
1. Éppen akkor, amikor kell; a kellő időben. Éppen jókor jössz, most van egy kis időm. Még jókor félreugrott a száguldó autó útjából. –11Soha jobbkor nem jöhettél (intézkedhettél stb.) volna!: a legjobbkor, a legalkalmasabb pillanatban jöttél (intézkedtél stb.). A vitézeknek soha jobbkor nem jöhetett volna ez a parancsolat. (Jókai Mór)
2. Idejében, meglehetősen korán. Jókor megtanulta a mesterség minden csínját-bínját. Jókor üzentek érte, még maradt egy kis ideje felkészülni. Szegény fiú – jókor ismerkedik meg az élet keserűségeivel. (Eötvös József) || a. Korán (reggel). Ma jókor keltem. E reggelen is jókor fölkelve … nem állhatott ellen a vágynak, hogy … nézze a felkelő napot. (Eötvös József) Urunk … meghagyta, hogy ma jókor Talpon legyünk. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Vacsora után mindjárt lefeküdtünk, hogy jókor indulhassunk. (Gárdonyi Géza) Jó reggelt kisleány … Jókor keltél! – Jókor kell a kastélyba a tej. (Krúdy Gyula)
3.Jókorra: kellő időre; korai időre. Épp jókorra rendelte a kocsit. || a. (gúnyos) Későn, késve, rosszkor. Te is jókor jössz. Ugyan jókorra halasztottad a dolgot!
jókori.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.